Noha többedmagammal már országszerte
tartunk izzasztókunyhó szereket ( szer, mivel a szertartást már nem kell
tartani, a szert kell tartani), még mindig csak egy szűk kör, amelyik rendszeresen
gyakorolja ezt. A magyar emberek többségének teljesen ismeretlen ez az ősi
hagyomány, legfeljebb egynéhányan már hallottak róla valamit. Többféle
kunyhózási forma, illetve tartalom létezik, én a gyógyító és teremtő
izzasztókunyhóval foglalkozom, immár nagyjából hét éve, négy éve kunyhóvezetőként.
Látszólag úgy tűnik, hogy indián
hagyomány meghonosítása történt nálunk e szertartás gyakorlásával, de a kép
ennél sokkal árnyaltabb, az igazság kiderítéséhez – mint sok esetben a saját
kultúránk újra felfedezésénél - kissé vissza kell mennünk az időben a
kutatással. Az észak és közép-amerikai indián népeknél a mai napig élő
tevékenység az izzasztókunyhó, de nálunk magyaroknál milyen múltja van ennek?
Fehér M. Jenő: Középkori magyar
inkvizíció c. könyv és Herodotosz történetírása azok az írott források, amelyek
említik őseink izzasztókunyhó gyakorlását. A szkíták kunyhói is nagyrészt a
gyógyítást szolgálták, mégpedig – mint a természettel összhangban élő népeknél
általában - a tudó emberek, mágusok, táltosok vezetésével. A római egyház által
pogánynak bélyegzett ősi hitrendszerünk és hatásos gyógyító módszereink csak
azért váltották ki a katolikus vezetők ellenszenvét, mivel sokkal közelebb
álltak azokhoz a jézusi tanításokhoz, amelyek a Világmindenség és az ember
működésének tudását közvetítették, mint a középkori egyházi erőszakos
központosítási, terjeszkedési gyakorlat. Őseink sokkal tisztább és valósabb
világképpel rendelkeztek, és erkölcsileg is magasabb szinten álltak, mint a
dúsgazdag, hataloméhes egyházatyák (tisztelet a kivételnek). A magyar kultúra
gyökerei a régészeti és genetikai felfedezések, valamint a néprajzi
összehasonlító elemzések folytán egyre régebbre nyúlnak vissza, ahol egyes
rokon népek történeteivel, pl. a kelták, pártusok, egyiptomiak, japánok, stb.
találkoznak. Varga Csaba élvezetes írástörténeti munkája például kb. 12000
évvel ezelőttre teszi annak az összefüggő kultúrkörnek a hanyatlását, aminek
képviselői vagyunk mi magyarok is. Nem meglepő tehát, ha a kutatók a Földön
óriási távolságokra egymástól, találnak hasonló régi tudást őrző néptöredékeket,
régészeti leleteket.
Az Arvisura írásaiban világosan
megtalálható annak a földön kívüli kultúrának a betelepítése, amely a Lemúr és
Ataiszi népek, valamint Atlantisz kezdeti korszakának életét meghatározták. Ezt
a minőséget lehet megtalálni a rokon népeknél és a magyar őstudásban is,
amelyik az utóbbi kétezer évben teljesen háttérbe szorult, és csak a mostani
korszakváltás segítő univerzális energiái kezdik újra felerősíteni. Meg kell
értenünk, hogy egy ősi kultúra őrzői vagyunk, amelynek szeretetvallása és
természetessége oly éles kontrasztot mutat a mostanára elterjedt erőszakos,
terjeszkedő, élősködő, harácsoló mentalitással. A feladat továbbra is őseink
tudásának őrzése, de gyakorlatba történő átültetése is egyben. A kevés
fennmaradt írásos hagyaték mellé támpontként a magyar nyelv bölcsessége és a
közvetlen isteni szellemi kapcsolat használata társul, így előbb-utóbb összeáll
az elhazudott múltunk, mely a jelen túlélésének a záloga is egyben. Az
izzasztókunyhó felépítése és tájolása, valamint a bent zajló történések a négy
fő égtáj irányaival és erőivel való kapcsolatra épülnek, mint ahogy a magyar
napkereszt (kör oszt), vagy a kelta kereszt is. A kör, mint a teljesség
látszólagos felosztása is így történik különböző minőségekre, mégis egymáshoz
kapcsolódnak a körszeletek, így alkotva meg az egészet, és a középpontjával,
valamint annak fenti és lenti irányával együtt a mágikus teremtő hetes számot
adják.
Az izzasztókunyhó, mely
testi-lelki-szellemi megújulást hoz, segít egészségesebbnek, erősebbnek
maradnunk, de megélhetővé válik általa a természet erőinek segítsége is életünk
alakításában. Tudták ezt az eleink is, ezért is tudták többek között könnyebben
megőrizni a saját lelki egyensúlyukat, erkölcsi tartásukat és fizikai erejüket.
A globális társadalom virtuális életvitelében elpuhult ember egyik lehetősége
az izzasztókunyhó, visszatérni az egyetlen működőképes rendszerbe a természet
és a természetesség világába, megismerni az ősök energikus és egészséges
életvitelének titkát. Az indiánok mind a mai napig a nagyobb ünnepeik bevezető,
tisztító szertartásaként használják, de komoly beavatások is történnek a
kunyhózás során. Az elmúlt évszázadokban anyagba süllyedt emberiségnek
valójában óriási szüksége van újra a szellemvilág és saját magasabbrendű énje
felé fordulni, hogy újra megtalálja a boldogság kulcsait és a működőképes,
fenntartható élet mintáit.
Áldás!
Atilla-Atarvis
forrás: http://www.atarvis.eoldal.hu/cikkek/izzasztokunyho.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése