2017. augusztus 2., szerda

EGY FÉNYTÁPLÁLKOZÁSHOZ VEZETŐ ÚT – ÉTELKÉSZÍTÉS SEGÉDLETTEL



EGY FÉNYTÁPLÁLKOZÁSHOZ VEZETŐ ÚT – ÉTELKÉSZÍTÉS SEGÉDLETTEL

Leghitelesebb forrás mindenki számára a saját megtapasztalás. Ezért amiről most írok nektek az nem más, mint saját megtapasztalás – egy olyan megélési láncolat, mely hozzásegített engem ahhoz, hogy felismerjem ezen testbe születési utam alapvető vezérlő fonalát.
Ez a vezérfonal nem más, mint az, hogy önmagam lélek szintű tisztításával olyan energiateret teremtsek magam körül, mely képes nagyon mély szintű energetikai kötődések kioldását is elindítani.
Ebben a teremtési megfogalmazásban a kulcs az elindítás szaván – az abban tárolt energiaminőségen van és nem magán a kioldáson.
Ezt azért nagyon fontos hangsúlyoznom, mert mikor valaki találkozik egy olyan emberrel, akiről azt gondolja, hogy problémái megoldásában segíteni tud neki , akkor hajlamos abba az álomba ringatni magát, hogy a megoldás folyamatát nem neki kell végigvinnie, hanem elég, ha rábízza a másikra magát.
Ez persze mindaddig akár működhet is, amíg az a másik képes saját életfeladata útját szabadon járva segíteni, ám ha valakinek – mint például nekem is – az az életfeladata, hogy sok helyen, sok embernek, sokféle energiaminőségű gátat oldjon fel, akkor az azokra a rezgésekre való ráhangolódás egyben azt is jelentheti, hogy a másiktól valamilyen mértékben elhangolódik.
Ilyenkor úgy tűnhet, hogy elhanyagolttá válik az előzőként segített, ám az ott hagyott segítettnek már elegendő az, ha környezetét figyelmesen szemlélve ragadja meg a kioldás hatására felsorakozó számtalan őt segítő út lehetőségét.
A segítővel való találkozás után tehát egyetlen fontos dolgot érdemes szem előtt tartani: mégpedig azt, hogy végtelen bízzunk határtalan teremtőképességünkben: abban, hogy minden, amit teszünk jó dolog – még, ha cselekedeteink közvetlenül mutatkozó hatásai akár az ellenkezőjét is mutatnák első ránézésre.
A csodálatos dolgok teremtésére képesítő fény tehát mindannyiunkban ott él – még, ha sokaknak olyan mélyre is kell ásni érte, hogy rengeteg időt és életenergiát igényel annak felszínre hozatala.
Mindezt azért írtam bevezetőként, hogy könnyebb legyen megértened mit is jelent valójában az, hogy fénytáplálkozás és az ahhoz vezető úthoz miként juthatsz el ételkészítésed segítségével.
Ételkészítő tanfolyamaimon elsőként mindig azt hangsúlyozom, hogy nem az a legfontosabb egy ételnél, hogy milyen fizikai alapanyagból, mennyi és mikor kerül bele, hanem az, hogy azokat milyen energetikájú környezetben és milyen rezgésekkel önmagunkban alkotjuk egésszé – teljessé.
Számomra a teljesség fogalma azt jelenti, hogy az adott pillanatban belőlem kiárasztani képes lehető legtisztább fényenergia minőségével átitatva kerül ki kezeim közül az étel és adódik így át a természet harmóniájának rezgéshalmaza mindazoknak, akik táplálékként fogyasztják azt.
Így tudok fényt táplálni azokba, akik ételeimet táplálékként fogyasztják és így tudok fényt táplálni környezetembe is, mikor ételt készítek.
A környezetembe vetített fényenergiának érdekes megnyilvánulásait tapasztalom mostanság.
Ilyen megnyilvánulás például az, hogy immár másodszor élem meg azt, hogy ahova költözöm az épület környéke és annak lépcsőháza rögtön felújításra kerül. Szomszédjaim pedig kicserélődnek, megújulnak és közülük néhány azonnal közvetlenül is kapcsolódik hozzám – azok, akik (saját) megújulási energiáikat akkor, épp legaktívabban képesek működtetni.
Pár hónapja élek Veszprémben és a félszáznál is több ember, akiknek heti rendszerességgel ételeket készítek szépen sorban tárják fel magukat energetikailag előttem és ismerem fel bennük azokat a jól összekuszált energiagócokat, melyek kioldásokra várnak.
Sokakon tapasztalom meg közülük azt, hogy a kioldásokhoz szükséges energialöket ugyan közvetlen megtapasztalásukká válik, de mélyen beléjük rögzült biztonságérzet szükségletük miatt mégis olyan erősen ragaszkodnak az addig beváltnak hitt életrendjükhöz, hogy amiatt félretolva a totál szembe jövő képet, utána már csak elhomályosultan látják a belső fényük határtalan ragyogásának út lehetőségét mutató képeket is.
Ilyenkor igyekszem mindig küldeni egy figyelem megerősítés szükségletéről szóló jelzést és szeretetenergiába csomagolva önbizalom erősítő, bíztató szavakat is – ám ezen jelzésnek figyelembevételét, vagy figyelmen kívül hagyását nem tudom átvállalni attól, akinek ez tárul fel ott és akkor saját feladataként.
A fénytáplálkozás tehát valójában azt jelenti, hogy képessé válunk megnyílni saját, belső fénycsatornánk előtt úgy, hogy saját elhatározásból, kitartóan bontogatjuk le a fátylakat róla és folyamatosan gyakoroljuk az önelfogadást és a lelkünk boldogságát akadályozó minden élettérbeli és belső megnyilvánulásbeli, mély szintű elengedését a biztonság szükségletének vermeibe elraktározott dolgainknak.
Ezen folyamat végén pedig megtapasztalhatjuk azt, hogy fizikai szintű tulajdonlástól függetlenül is miénkké válik az egész világ és mindent, ami és aki megnyilvánul életünk pillanataiban, az ott és akkorban határtalan örömmel fogadunk átalakulásunkat segítő tanítónkként és átalakulásukat segítő tanítványunkként egyaránt…
Ha szeretnél ezekről és ehhez hasonló dolgokról beszélgetni velem, életutad problémákként megélt történései megoldásában segítséget kérni tőlem, akkor nagy szeretettel állok rendelkezésedre az Örömünnep délutáni időszakaiban!
Áldott, boldog életet kívánok neked:
Révász Péter Vijaya